Sok mindent tanulhattunk ettől az évtől, többek között azt is, hogyan lássuk el magunkat, amikor kevesebb lehetőségünk adódik a vásárlásra vagy épp nem kapható minden, -pl. élesztő- amit eddigi kényelmes életünkben megszoktunk. Egy kis tanulás, energia befektetés és visszatérés a gyökerekhez. Nagyjából ennyire van szükségünk ahhoz, hogy kovászt neveljünk otthon. Azonban azt már nehéz lenne felsorolni mennyi mindenre tudjuk felhasználni.
A jótékony hatásairól mindenképp szót kell ejtenünk, hiszen a szerveztünk igazán hálás lesz nekünk. A 21. században, amikor már szinte minden mű, beleértve az élelmiszereket is, érdemes figyelni testünk jelzéseire, amit egy-egy étel elfogyasztásánál küld nekünk. A „futószalagon” előállított péktermékek összetevő listája végtelen. Sorakoznak a különféle adalékanyagok, ízfokozók, térfogatnövelő-, és tartósítószerek a papíron. Mihelyst rájövünk, hogy mindezekre nincs szükség, ahhoz, hogy gyönyörű, finom és laktató végeredményt kapjunk, máris megváltozik bennünk valami. Nem akarunk majd többet nagyüzemi élesztős termékeket fogyasztani.
Ugyanis a kovász nem más, mint egy természetes élesztőmassza, egy élő mikroorganizmus, kelesztőanyag. Nemcsak a kenyér állagának biztosítását köszönhetjük neki, de előre megdolgozza a gabonát is, ennek hatására a kovászos kenyér elfogyasztásával szervezetünket sokkal kevésbé terheljük le, mintha a gyors, élesztős társát választjuk.
A kovász mindössze két összetevőből áll, melyek mind a természetnek köszönhetőek. Liszt és víz. Mindig van otthon és nem igényel semmilyen elsajátíthatatlan tudást. A kettő keverékéből és az élesztőgombák útnak indulásából képződik a kovász. Persze, ez nem egyik percről a másikra történik, időre és megfelelő környezetre van szüksége. A ténylegesen rászánt idő, ami alatt a lisztet és vizet összekeverjük, nagyjából naponta 5 perc az életünkből. Azonban ahhoz, hogy elkezdjen érni a keverékünk nagyjából 24-36 óra szükséges. És továbbmegyünk, ahhoz, hogy elkészüljön az érett, termékeny kovászmamánk 8-10 nap türelmet és etetgetést igényel.
Nézzük meg pontosan hogyan is kell elkezdeni. Pár lépésben összeszedtük nektek a legfontosabb paramétereket és lépéseket, amivel elindulhattok a kovászolás útján.
A legfontosabb eszközök:
- grammra pontos mérleg,
- fertőtlenített befőttesüvegek (vagy bármilyen tetővel rendelkező üvegedény)
- búzakenyérliszt és teljeskiőrlésű rozsliszt (persze, lehet használni bármilyen más lisztet is)
- szénsavmentes ásványvíz, vagy tisztított víz
Az első nap alkalmával még azt érezhetjük, hogy fogalmunk sincs mit csinálunk és nem is igazán értjük hogyan lesz lisztből és vízből valami nagy okosság. De ne csüggedj, pár óra és meglátod az eredményt.
A liszt és víz, ha kellemes melegben vannak nagyon hamar barátságot kötnek egymással, melynek eredményeként egy meglehetősen kellemetlen szagú, levegős-buborékos masszát kapunk. Ezt a masszát ilyen „fiatalon” még nem lehet használni. Ahhoz, hogy működésbe lépjen, mint élesztőmassza a következő napokban gondoskodnunk kell a folyamatos és rendszeres etetésről.
Az alábbiakban hozunk nektek egy kovász receptet, amit bátran kipróbálhattok. Jó tanács következik! Az érett anyakovász (aki a 8. nap után születik) ne legyen több 90 grammnál. Nem nagyon van szükség ennél többre. Na, de lássuk a receptet:
1. nap: 15-15 gramm rozslisztet és búzakenyérlisztet összekeverünk 30 ml langyos vízzel, majd lazán rácsavarjuk az üvegre a tetejét és egy kellemesen meleg helyre tesszük. Fontos, hogy az elkövetkező 24-36 órában ne nyitogassuk!
2. nap: Magunkhoz vesszük a másik tiszta befőttesüveget és az előző napi mikroorganizmusunkból, vagyis a kovászkezdeményből átteszünk 30 g-ot, hozzáadunk 30 ml vizet és újabb adag 15-15 g rozs-, és búzakenyérlisztet. Ezután mindent ugyanúgy csinálunk mint tegnap. A maradék kovászkánk sajnos fölösleges a továbbiakban, tőle megválunk.
3-4. nap: Figyelem! Itt és most nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a kovászunkra. Legyünk következetesek és rendszeresek. Ezekben a napokban indul be igazán a fejlődés. A metódus ugyanaz, ne változtassunk semmin. Mennyiségek ugyanazok, mindent ugyanolyan odafigyelve és gondosan csináljunk.
5. nap és a cél egyenes: Iktassunk be a napunkba egy-egy plusz ellenőrzést, mert itt már a kovászunk eléri „tini korát” és egyre éhesebb. Amikor azt vesszük észre, hogy a kovászunk egy bizonyos szintemelkedés után összeesik, az azt jelenti, hogy éhes. Ezekben a napokban már előfordulhat, hogy napi 2 etetésre van szükség. Odafigyelés, gondoskodás, türelem! Legyen ez a mottónk az elkövetkező 1-2 napra. Arra kérdésre, hogy mikor nevezzük a kovászunkat érettnek, pontos időt nem tudunk mondani, viszont, ha figyeltek észrevehetitek, hogy a kovász textúrája megváltozik. Erősebb, levegősebb és szálasabb lesz.
A 8. napon, feltéve, hogy minden jól ment, a pikovászunk eléri a csúcspontot a fejlődésben. Innentől kezdődik a látványos rész. Lássunk neki a sütésnek.
A kovásszal való sütés nem működik egy spontán ötlet alapján. Tervezésre van szükség. Előre gondolkodásra. Ha kenyeret szeretnénk látni az asztalunkon, akkor már előtte 24 órával el kell „kezdeni” a folyamatot. Vegyünk ki 5 grammot az érett anyakovászunkból és etessük föl az eddigi arányok alapján. A maradék 85 gramm kovászt pedig tegyük hűtőbe. Az anyakovászunkat innentől elegendő lesz nagyjából kéthetente etetgetni, de akkor se ijedjetek meg, ha esetleg becsúszik egy hónapos szünet.